Második meccsére készül a héten a Nerazzurri, és lassan eljutunk odáig, hogy a közelgő meccs gondolata szerencsére már nem kellemetlen gyomorgörcsöt, hanem gyermeki türelmetlenséget jelent a szurkolóknak. Mr. De Boer gyorsan bemutatta a brékót azoknak, akik szerint másfél hét alatt kellett volna összekapnia a Mancini által hagyott szeméthalmot, és az ötödik fordulóra összehozta azt, amit a méltán elismert, interes körökben feltétel nélkül imádott Walter Mazzarrinak sosem sikerült itt: megtanult egy idegen nyelvet három győztes bajnokit tudott le egymás után. De törhet-e új edzőnk Mancini-féle babérokra? Erre adhat választ a Bologna elleni hazai bajnoki.
Bizakodásra ezúttal is minden oka megvan az egyszeri interistának: a jó formában lévő Pescara ellen ugyan döcögött a szekér, de már voltak jó időszakok, mázlival jött a 3 pont is. A Juventus elleni győzelemhez nincs igazán hozzáfűznivalóm, tökéletes meccs volt. Azt viszont mindenki tudja, hogy a nagy kérdések nem ilyen találkozókon dőlnek el, hanem olyanokon, mint az Empoli elleni, amit ugyancsak magabiztosan húztunk be. A fejlődés jelen van meccsről meccsre, amit egyfelől tulajdoníthatunk annak, hogy a srácok kezdik érteni amit Frank magyaráz nekik (olaszul még gyökkettővel ugyan, de majd belejön).
A védelem újra létezik Handanovicon kívül is, a középpályán szépen folyik a labda, a szélsők és Icardi között pedig megvan a szükséges kémia. Természetesen nem szeretnék mindent De Boer munkájának tulajdonítani, ne vitassunk el olyan egyéni teljesítményeket, mint például Joao Marioé, akiben magas ára miatt ugyan nem volt, aki ne kételkedett volna, mostanra vélhetően nem maradt olyan, aki ne ismerné el. Intelligens és energikus játéka szinte már nélkülözhetetlennek tűnik, mindezt úgy, hogy két hete edz a kerettel. Any requests? A hét közben pihenő Banegának köszönhetően pedig nem egy, hanem rögtön két agya is van a csapatnak, mikor is volt ilyen utoljára? Le a kalappal Candreva előtt is, aki nehézkesen kezdett ugyan, de az elmúlt meccseken megmutatta, mennyire fekszik neki az a nemes feladat, hogy eltalálja a labdával Icardi fejét (És akkor már azon is merengjünk el, mikor volt utoljára értelmes jobbszélsőnk?) Nem néz tehát ki rosszul a kékfekete együttes, ám mielőtt elbíznánk magunkat, érdemes egy-két pillantást vetni az ellenfélre is.
Ellenfelünk a Bologna egyáltalán nem tűnik ugyanis gyámoltalannak, tökéletes kis ötvözete Serie A-s régi motorosoknak és ifjú titánoknak. Remek kapusuk Mirante szívproblémák miatt hosszú ideig nem bevethető, így ellenünk is a brazil hálóőr, Da Costa védhet majd. A védelemben viszont ott van a rutinos, szezonok óta magas szintet hozó Gastaldello, a tavaly berobbant balhátvéd Masina, vagy a Romából ismert Torosidis. A középpálya talán még érdekesebb, hiszen ezt a csapatrészt hazánk talán legnagyobb reménysége, Nagy Ádám mozgatja. Ádám meccsek óta kirobbanthatatlan a piros-kékek kezdőjéből, szeretik őt Bolognában, és bár minden meccsen lecseréli őt pár perccel a vége előtt Donadoni mester, jellemzően vastaps kíséri levonulását.
Ugyancsak a középpályán kaphat szerepet az Intert megjárt, azóta véleményem szerint játékban sokat érett Saphir Taïder, és a svájci válogatott földtúrója, Blerim Džemaili. Murilloékat az öt meccsen három gólos, 24 éves Verdi riogathatja, ajánlom mindenki figyelmébe az olasz srácot, de gondok akadhatnak a cseh Krejcivel is. A középcsatár vélhetően az a Destro lesz, akit senkinek nem kell bemutatnom, és bár a top 20 olasz csatár közé nem sűrűn sorolnám, kellemetlenséget azért okozott már nekünk nem egyszer. Egyszóval minőségi játékosokból álló és jó futballt játszó csapat a Bologna. Jó hír, hogy ha folytatják a sormintát, akkor nem kell tőlük félni, hiszen míg otthon eddig minden ellenfelüket megcsapták, idegenben elpáholta őket a Torino és a Napoli is.
Mivel statisztikákban viszont nem hiszünk, maradjunk annyiban, hogy ez a meccs nyerhető, de ehhez a fiúknak ugyanúgy oda kell tenniük magukat, ahogy azt az előző meccseken tették. Amit semmiképp nem akarok látni, az a jóllakottság, túlzott magabiztosság. Mi lenne, ha az elmúlt szezonokkal ellentétben ezúttal pár jól sikerült meccs után nem könyvelnék el a játékosok, hogy ők az istenkirálycsászárok, és kezdenék el lötyögősre venni a figurát? Bízom benne, hogy De Boer személyében megtaláltuk azt az edzőt, aki megfelelő mentális állapotban tudja tartani a csapatot a szezon során.
Talán erre utal Brozovic esete is, aki az elmúlt hetek ökörködése után békét kötni látszik a vezetőséggel, így az is lehet, hogy hamarosan újra számíthatunk rá. Ha nem is ma délután. Bemutatkozhat azonban a sérüléséből visszatérő Ansaldi, aki igazán kiszoríthatná a labdazsonglőr D’Ambrosio-t a kezdőből, és vélhetően ezúttal Gabriel Barbosa is eljut odáig, hogy levehesse a melegítő szerkót. Ezek a játékosok is sokat segíthetnek abban, hogy sztenderddé váljon az, amit eddig leginkább bíztatónak nevezhetünk.
Várható kezdő:
Handanovic – Santon, Miranda, Murillo, Miangue – Medel, Joao Mario – Candreva, Banega, Perisic – Icardi
A streamvadászat ma elmarad, 15.00-tól élőben látható a meccs a Digi Sport 2-n.