Tizenkét esztendőt kell visszalapoznia az évkönyvekben annak, aki az Inter legutóbbi BL-negyeddöntős csörtéjére kíváncsi. Mivel megfogadtam, hogy ez a beharangozó (mérsékelten) optimista hangvételben íródik majd, most eltekintenék a szebb napokat megélt Schalke elleni dupla vereség fájó emlékének felidézésétől.
Persze vannak tények, amelyeket a hiteles felvezetés jegyében nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek közül a legfontosabb a sorban, hogy kedvenc csapatunk újabb szétnyert bajnokit engedett ki a kezéből, köszönhetően az ellenfél kapuja előtt prezentált siralmas és megmagyarázhatatlan csatárteljesítményeknek – és egy nem kevésbé siralmas és megmagyarázhatatlan kihagyásnak a saját ketrecünk előtt. De ha már pozitív szemléletmód, nézzük meg a jó oldalát is: a támadójátékkal legalább a helyzetek kidolgozását tekintve nincs probléma. Én speciel jobban aggódnék, ha úgy töketlenkednénk el a nyerhetőnek hitt meccseket, hogy nincs értelmezhető lehetőségünk a labda begyömöszölésére. Persze, a frusztráció így sem kicsi, úgyhogy nagyon időszerű lenne végre, hogy átforduljon ez az egész, és valamelyik támadónk megtalálja (és fel is húzza) azt a bizonyos góllövő stoplist. Hogy ki lesz az, annál nagyobb kérdőjel pillanatnyilag nincs. Na de mikor, ha nem most?
Nem mondom, hogy minden ellenünk szól a párharc előtt, mert a soron következő BL-akadályt megtestesítő Benficánál azért félelmetesebbet is el tudtunk volna képzelni, de legalább a sorsolás tekintettel volt ránk és a portugál listavezető személyében olyan ellenfelet sodort az utunkba, akikkel szemben valós sansz mutatkozhat a továbbjutásra. Igen, még ilyen formában is. Azért ne mulasszuk el lejegyezni: nem mi vagyunk az esélyesek. Roger Schmidt együttese a Juventus oda-vissza lepofozásával szerzett már nekünk pár örömteli pillanatot a jelenleg futó idényben. Nem csekély részben egy bizonyos Joao Mario nevű figurának köszönhetően, aki Inter-mezben a létező legtökéletlenebb középszerűség mellett sokszor csak azért tűnt fel a pályán, mert fénylett a kopasz feje. Most azonban minden túlzás nélkül élete szezonját futja, és ezen a ponton célszerű megkapaszkodni: a BL-ben összegyűjtött (6+5=)11 kanadai pontja mellett 17 góllal vezeti a bajnoki góllövőlistát csapattársa, Goncalo Ramos előtt – aki egyébként ugyanannyi alkalommal köszönt be, viszont gólpasszból mindösszesen kettőt könyvelhetett el, a középpályás hat darab előkészítésével szemben. Kemény, mi? További figyelemreméltó adalék, hogy hazája pontvadászatát magabiztosan, komolyabb kilengés nélkül vezeti a Benfica, bár hétvégén hazai környezetben buktak rangadót fő üldözőjükkel, a Portoval szemben – vélhetően izgulnak már, ha a védelmük mögé kerülő Lautaro Martinezre gondolnak, aki egy az egyben vezeti a labdát a kapusra, hogy beverje nyolcadik idegen pályán szerzett BL-találatát.
Harcmodorban és dinamikában nem érdemes gyökeresen mást várni, mint amit a Portotól kaptunk, ebből adódóan Inzaghi stratégiája is hasonló lehet, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ezúttal az első felvonás nem a mi pályaválasztásunk mellett zajlik majd, így vendéglátónknak egy árnyalatnyival több érdeke fűződik ahhoz, hogy előnyt szerezzen, míg mi egy döntetlenről szóló megállapodáson egyből az aláírás helyét keresnénk. Mérsékelt elvárásaink legkevésbé a pillanatnyi szériánknak szólnak, úgy hiszem, akkor sem akarnánk lényegesen többet, ha jó formában utaznánk Lisszabonba. Merthogy a Benfica jó csapat. Olyan típus, amely bárkinek képes feladni a leckét és kíméletlenül nekünk fog ugrani saját szurkolói előtt. Legelső körben tehát stabilitásra, megalkuvást nem ismerő harcosságra, maximális fegyelmezettségre és koncentrációra lesz szükség, második körben elfér majd némi rátermettség, tempó és ötlet ahhoz, hogy meglóduljunk egy-egy kontrával és végig is vigyük azokat. A harmadikat azt hiszem, nem kell részletezzem…
A kezdőt illetően Lukaku és Dzeko közel azonos eséllyel pályáznak arra, hogy a sokadik gólínségét produkáló Lautaro Martinez párjai legyenek. Kedvenc török játékosunk állapota egyelőre nem hibátlan, így a centrumban a Mkhitaryan-Brozovic-Barella trió rohamozhat, a széleken és a védelemben szintén nem várható nagyobb meglepetés, ahogy a kapuban sem.
Várható kezdőcsapat: Onana-Darmian, Acerbi, Bastoni-Dumfries, Barella, Brozovic, Mkhitaryan, Dimarco-Lautaro, Lukaku
Hol: Sport1
Mikor: 21.00
Forza Inter!