Szóval, elnézést kérek mindenkitől, aki a tegnap látottak átfogó elemzését, a történtek összefoglalóját, mindenféle konzekvenciák levonását szerette volna olvasni a blogon. Ahogy az Inter tegnap nem bírt a Genoával, úgy nem bírunk mi sem a csalódottságunkkal, érzéseink értelmes szavakba öntéséhez pedig sokkal nagyobb erőfeszítés szükségeltetne, mint amit a csapat tegnap este a pályán mutatott.
Persze, azt még mindig nem állíthatom, hogy az idei év kuka. Nem, hiszen matematikai esély ugye van, és lesz is még egy ideig. Sőt, könnyen lehet, hogy a forduló végén még mindig BL helyen leszünk. De egyvalami világos: ezt így nem lehet. És ha sürgősen nem történik valami, akkor hiába állunk jelenleg is jól, semmi nem utal arra, hogy ebből bármi jó is kisülhet. Én a tavalyi évet lelkes szurkolóként, becsülettel matekoztam végig, egész addig amíg volt reális sansz a harmadik helyre. Az idei összeomlás azonban pesszimizmussal tölt el. Valahogy már nem hiszek többé.
Sok játékos nem hozza az úgynevezett Inter-szintet, ezt mindenképp el kell ismerni. Az Inter azonban tegnap nem egyénenként, hanem mint csapat bukott el. Elég végignézni a vereség után lefelé vonuló játékosokon, vetni egy pillantást az arcukra. Nem vagyok benne biztos, hogy érdekli őket ez az egész. Akkor mit tehetünk mi, szurkolók?