Első helyett ötödik

Bizony könnyen megtörténhet, hogy egy, a kapufát szétforgácsoló, de arról mégis kifelé pattogó lövés miatt kullogunk riválisaink mögött ahelyett, hogy az élről néznénk le rájuk. A tabellán ugyan jelenleg 3. az Inter, de a két római csapat elmaradt meccseit hozva előzhet, és a jelenlegi erőviszonyok mellett nem nagyon látok okot arra, hogy miért ne tennének így. Persze felesleges ezt a kellemetlen szituációt egyetlen rosszul elsült jelenetnek tulajdonítani, hiszen egy 90 percen keresztül izgalmas és végig nyílt meccset láttunk.

A Torino az elmúlt hetek tükrében nem tűnhetett igazán félelmetes ellenfélnek, Mihajlovic csapata azonban nagyjából mostanra kecmergett ki a gödörből, ebben pedig nagy szerepet játszik, hogy tegnap már csatasorba állíthatták sztárjukat, a még nem teljesen éles, de már igen nagy harci kedvvel játszó Belottit.  Ő ugyan tegnap nem vált főszereplővé, de végig komoly nyomás alatt tartotta a védelmet, örömteli tehát, hogy mindenki kedvenc szlovák szekrénye jól állta a sarat ellene. A nagy koncentrációban viszont néha sikerült megfeledkezni a mustármezesek egy-egy kevésbé gólerős játékosáról, így került kétszer is gólhelyzetbe Baselli, vagy dönthette volna el a meccset a 10 éves kékfekete múlttal rendelkező Obi, aki emellett igen masszív teljesítményt nyújtott, egy másik ex-játékossal, Burdissoval karöltve. Szerencsére a harmadik ex, az olykor megállíthatatlan, máskor Zarate-szinten vergődő Ljajic ma szimplán passzív volt. Jött viszont veszély a másik szélről, s Iago Falquét hiába vette körül öt védő a lövés pillanatában, senki nem ért oda időben, ezzel bekövetkezett amitől tartottunk.

Mert az  Inter hiába dolgozott ki bőven elegendő gólhelyzetet, valahogy az első pillanattól látszott, hogy ezek nem nagyon találnak utat Sirigu hálója felé. Magához képest Icardi szenvedett a legjobban a kapu előtt, de volt itt négy Vecino próbálkozás, Skriniar kétszer fejelt majdnem gólt, Gagliardini is próbálkozott távolról, a csereként beállva gólt szerző Eder pedig két másik helyzetben is borzasztóan találta el a labdát. A lehetőségek megvoltak, viszont láthatóan be volt oltva gól ellen a társulat. Maradt tehát a csalódást keltő döntetlen.

Az elmúlt hetekben joggal merült fel a kispad mélységének, illetve az általában ott ülők használhatóságának kérdése. Nos, ez a forduló kissé keserű válasszal szolgált, mivelhogy Spalletti a gólszerzési kényszer ellenére bent hagyott egy cserét, és megjegyzem, nem is biztos, hogy ezzel rossz döntést hozott. Posztra ugyanis láthatóan szinte teljesen értelmetlen cserélni ebben az Interben, előre pedig azért különösen nehéz, mert eddig még nem nagyon láthattunk olyan gólt, amihez ne járult volna hozzá közvetve-közvetlenül a szokásos támadótrió valamelyik tagja. Ennek megbontása így szinte biztosan csökkenti a gólszerzési esélyeket, kvartettre bővítése viszont láthatóan jó döntés volt, az egyenlítéshez vezető akcióból ugyanis mind a négy játékos kivette a részét. Eder behozása egy középpályás helyett tehát nem rossz trükk, valószínűleg nem is most láttuk utoljára, viszont ha futunk az eredmény után, azt a jövőben sem Candreva-Cancelo-jellegű cserékkel kívánja majd megoldani a mister.

Egyszóval a gyenge helyzetkihasználás miatt keserű emlék marad ez a vasárnap délután. Nem elvitatva a végig elszántan küzdő ellenfél érdemeit, elmondhatjuk, hogy ma nem adott a gép, bár ez megannyi szerencsés kimenetelű meccs után már kicsit talán törvényszerű is volt. Menni kell tovább, mert úgy tűnik idén az első négy hely valamelyikére öt csapat pályázik, és láthatóan a másik négy jelölt nem akar könnyelmű pontvesztésekkel szívességet tenni nekünk.

 

Osztályzatok:

Handanovic – 6: Kellett egy-két bravúr.

D’Ambrosio – 6: Ljajic nem virgonckodhatott mellette.

Skriniar – 7: Látható, hogy komoly csatárok életét is megnehezíti.

Miranda – 5: Ő például sokat tehetett volna érte, hogy elkerüljük Falqué gólját.

Nagatomo – 5: Az oké, hogy mostanában nem életveszély a játéka, de előre nagyon passzív.

Vecino – 6: Mennybe mehetett volna.

Gagliardini – 6: Ma is sokat melózott.

Borja – 7: Talán a meccs legjobbja, és erővel is bírta.

Candreva – 6.5: Szüntelenül kreálja a helyzeteket.

Icardi – 4.5: A higgadt gólpasszal javított valamit gyötrelmes teljesítményén.

Perisic – 5.5: Ennél ő sokkal többet tud.

Eder – 5.5: A gól onnan kötelező volt, amúgy sajnos ugyanolyan görcsösen játszott, mint társai.

Brozovic – 5: Csinált egy fontos taktikai faltot.