Déja vu

Ismerős a szitu, nemde? Hétközi égés után rangadót játszik a csapat, ahol az előjelek alapján nem számít esélyesnek. Egye fene, minimálisan megbocsátunk, ha az eredmény is a két héttel ezelőttihez hasonló lesz.

Mit ne mondjak, kedvenceink az Európa Ligában nem igazán kényeztetnek el minket, két meccsből kétszer olyan pofont kaptunk eddig, hogy még most is szédelgünk… Már a vereségek ténye is felháborító a két ellenfél nevét látva, de a hozzáállás és a koncentráció teljes hiánya együtt olyan elegyet alkotott, amik láttán joggal nyílt ki még jobban a bicska a legtöbb Inter-szurkoló zsebében. Egy törzskommentelőnk valahogy így fogalmazott: „Az Inter nem viselkedhet kutyaként Európában”. Hát, most pontosan azt tette, valamint megszorozta (elosztotta?) hárommal, ennek pedig személyi kérdésekben is súlyos következményekkel kell járnia.
Hányan, hányszor, hány felületen „pofáztuk” már, hogy Ranocchia, az utóbbi horrorszerű évek egyik fő reprezentánsa nem lesz már normális futballista a feje miatt? Ismét sikerült ezt bizonyítania, mikor is egy viszonylag korrekt teljesítményét sikerült teljességgel feledtetnie a teljes agyhalállal. Itt tenném hozzá, hogy Murillo produktuma nem sokkal maradt el az övétől, mára teljesen egyértelművé vált, hogy hozni kell kezdő szintű középső védőt már a nagyon közeli jövőben.
Van egy másik ember, akit kipécéztem magamnak(nem mintha a többség másokkal foglalkozott volna), őt Felipe Melonak hívják. Nagyon kevés futballistát gyűlölök, ő az Interbe igazolása előtt beletartozott ebbe az „illusztris” társaságba. Higgyétek el, tényleg próbálkoztam megkedvelni, de nem jött össze. Most ott tartok, hogy Muntari után újabb olyan futballista húzhatja fel a szent mezt, akit szívből utálok, és mondjon/csináljon bármit, ez már valószínűleg nem fog megváltozni. Itt feltenném azért azt a költői kérdést, hogy ha a fiatal Kondogbiát meg lehetett alázni az első félidei lecseréléssel, akkor Felipe Melo hogy a picsába’ futhatott ki a pályára fordulás után? Bízom holland edzőnkben, de ez a döntése számomra elég visszatetsző volt. Remélhetőleg most már végleg megvilágosodott a mester számára, kikre nem lehet semmilyen körülmények között számítani, és őket szépen lassan kirostálja, ahogy tette azt Nagatomoval és Biabianyval.

felipe_melo_sparta.jpg

 

Na, de félre a negatív hullámokkal, térjünk a mai rangadóra – annál is inkább, mert a fentebb említett két úriembert jó eséllyel egy másodpercig sem láthatjuk a pályán az Olimpicoban.

Kedvenceink kétarcú mivolta miatt óvatosan tudunk csak bizakodni, ráadásul mostanság Rómába nem győzni járnak Icardiék. Ami jó kedvre deríthet minket: Joao Marioval kapcsolatban a hét eleji ködösítések után kiderült, hogy már a kezdő sípszótól játszhat (holott a pesszimistább jóslatok három hétről is szóltak), a középpálya labdabiztosságán és kreativitásán ő óriásit dob, már az első néhány meccsén is láthattuk ezt. További pozitívum Ansaldi csütörtöki bemutatkozása, tőle sokan várjuk, hogy vele legalább a védelem egyik széle (mindkét oldalon tud futballozni ugyanis) stabilizálva lesz, méghozzá támadásban is értékelhető momentumokkal.
Kérdés, de Boer (köszi, volgadriver) milyen taktikát választ a mai meccsre, ugyanis a Roma sprintereivel szemben talán sokkal rizikósabb a feltolt védekezést és letámadást erőltetni, tekintve hogy nálunk két ember tudná felvenni velük gyorsaságban – persze egyik sem tud futballozni, így (ahogy írtam is már) pályára valószínűleg nem lépnek, hála a jó égnek.
Sarkalatos pont lehet Banega játéka is, szerencsére ő rangadómenő, így talán ma nem látjuk újra azt a döntő szituációkban rendre rossz megoldást választó, dekoncentrált argentint, mint egy héttel ezelőtt.

Miben bízhatunk? A hazaiak ugyancsak rapszodikus csapatnak tűnnek, bár az (igencsak erőteljes) alapjátékuk már régen megvan, a gólokat előszeretettel nyelik be, és helyzetkihasználásban sem találunk Európa-szinten sok gyengébbet találunk náluk. Utóbbi persze kétélű dolog, ha egyszer kiszakad a gólzsák (mint például néhány napja), nagyon rossz napot is okozhatnak az ellenfélnek – sajnos nekünk is volt már emiatt néhány keserű pillanatunk.
A Nainggolan-féle izomközéppályájukat nehéz lebirkózni, viszont a védelmük sebezhető és néha túl vakmerő, hiába érkezett oda nyáron az ár/érték kategóriában szuperigazolásnak számító Bruno Peres (miért is nem kék-feketébe öltözött?!). Hibapontok: Szczesny és (remélhetőleg) Juan Jesus, utóbbinak nagyon nem szeretnénk a Terminátor-énjét látni. Apropó, JJ! Még mindig egy picit fájó pont az elherdálása (?), főleg a jelenlegi helyzetben, bőven nyújthatott volna segítséget szinte bármelyik meccsen. Persze késő bánat most már.

Napoli veresége miatt… Áh, nem is folyatom, még az idény elején járunk. Jó lenne nyerni azért. Amolyan lélekemelő. 

Várható kezdők: Handanovic – Santon, Murillo, Miranda, Ansaldi – Joao Mario, Medel, Banega – Perisic, Icardi, Candreva.

Szczesny – Juan Jesus, Fazio, Manolasz, Bruno Peres – Strootman, De Rossi, Nainggolan – Szalah, Perotti, Florenzi.

Digi Sport 1 természetesen élőben közvetít, 20:45 a kezdési időpont.

 

Lábjegyzet: egy bizonyos, Rómában istenként tisztelt ember jó eséllyel utolsó alkalommal léphet pályára az Inter ellen hazai pályán. Ennek a 40 éves FUTBALLISTÁNAK (igen, végig nagy betűvel) jár egy respect közbeni kalaplengetés, hiába szomorított minket sok alkalommal az egymás elleni rangadókon, és hiába utáltuk néha egy emberként ezért és sok más dolgáért. Ja, a neve: Francesco Totti.

totti-zanetti.jpg