Tegnap este a gyengébbik európai kupasorozatban léptünk pályára, a számomra teljesen ismeretlen Dnipro ellen. Annyit tudtam róluk, hogy ukránok, fejből egy játékosuk nevét sem tudom, természetesen ez nem jelenti azt, hogy rossz csapat lenne. Tény, hogy nem játszottak rosszul, a játékvezetőtől is megkapták a támogatást, de egy dolgot elfelejtettek. NÁLUNK VÉD A VILÁG LEGJOBB KAPUSA! A beharangozóban feltett kérdésre megkaptuk a választ, továbbjutás kipipálva, de egy picit boncolgassuk, hogy hogyan is történt ez meg.
A Gazetta által prognosztizált kezdő annyiban tért el a valóságtól, hogy Khrin helyett a mostanában egész jól muzsikáló Kuzmanovics került a középpálya jobb oldalára. Elvileg 4-3-1-2-ben küldte pályára a Mancinit helyettesítő Giulio Nuciari (Roberto még hozott magával egy eltiltást, így csak telefonról adhatott utasítást) a csapatot. 4 védő adott volt ( Naga-Rano-JJ-Dodo), középen Medel szűrt, tőle balra Kuzmanovics, míg jobb oldalt Guarin vitézkedett. Hernanes kapta a kötetlen középpályás posztot az ékek mögött, elöl pedig Osvaldo kezdett Icardival. Szimpatikus volt Mancinitől, hogy lehető legerősebb kezdőt küldte fel a pályára, hisz amikor egy „B” csapatot küldesz ki a pályára, azzal szembe köpöd a szurkolóidat. A Digisport 2 élőben adta a meccset, egy borzasztóan felkészületlen kommentátorral a fedélzeten. Az egy dolog, hogy Nagatomotót átkersztelte Nagamotóra, de amikor elhagyta a száját az a mondat, hogy ” Mancini azért nem ül a kispadon, mert nem nevezték az Európa Ligába” gyorsan be kellett vennem egy nyugtatót. Az első percekben irányítás alá vettük a játékot, Kuzmanovics éhgyomorra guarinozott egyet (3. gyűrűn landolt a lövése), tettük-vettük a labdát, de igazi nagy helyzetünk nem volt. Eléggé „EL-s” tempóban csordogált a meccs, de Jesus tett róla, hogy felpattanjunk a fotelből. Elkezdett brazilozni a saját térfelünkön. Persze, hogy szerelték. Persze, hogy ziccerbe ugratták ki az ukrán csatárt. Persze, hogy Handanovics hárított. Persze, hogy a kipattanót Rotan belőtte két méterről. Írhatnám azt is, hogy megzavart minket a bekapott gól, de előtte sem igazán játszottunk jól. Guarint nagyon zavarhatta ez a világoskék mez (nekem sem igazán jön be, amolyan nápolyis) amiben játszottunk, mert szinte csak a fehér mezes ellenfélnek passzolt. Icardi sokszor visszalépett a középpálya bal oldalára, Osvaldóhoz nem igazán jutottak el a passzok, igazából az ukránok labda biztosabbnak tűntek. Ami még feltűnő volt számomra, hogy eléggé messziről fogtuk az embereket, nagyon szabadon tudta az ellenfél szervezni a játékot. Nem mentek a szomszédba az ukránok (amúgy sem nagyon szeretnek mostanában) egy-egy kemény belépőért. Guarin lelkesedését dicsértük a vasárnapi derbyn, ma előjött belőle a hülyeség, hisz tök feleslegesen szabálytalankodott a tizenhatoson belül. Bár lehet, hogy utasításba volt adva, hogy a jól játszó ellenfelet zavarjuk meg egy kivédett tizenegyessel. Igazából nem is idegeskedtem a büntető előtt, jobban tartottam attól, hogy a kipattanót belövik, mint az első gólnál. HANDA EGYSZERŰEN ZSENIÁLIS! Zsinórban hat tizenegyest védett ki, volt már ilyen a futball történelmében? Tegyük össze a kezünket és mormoljunk el egy imát, hogy a mi csapatunkat erősíti.
Bejött a húzásunk, hisz a kihagyott büntetőt követően kicsit megrogytak az ukránok, mi meg bosszúból lőttünk nekik egy gólt! Történt, hogy Hernanes ívelt be egy szabadrúgást a Dnipro kapuja elé, röviden szabadítottak fel és ki más lőtt volna gólt, mint sokunk „kedvence”, a szerb terminátor, ZDRAVKO KUZMANOVICS. Érdekes módon most tizenöt méterről nem az egekbe, nem a kapusba, nem a lelátóra, hanem az ellenfél kapujába lőtte a labdát! Nem sokkal később Nagatomo kapott egy egész jó labdát, csak a kapussal állt szemben, de hosszan vette át, aztán a válla összeütközött a kapufával, így le kellett cserélni. Én Andreolit hoztam volna be helyére, Mancini meg Campagnarót. Picit izgultam az argentin védő miatt, de a félidő végéig nem változott az állás. A második félidőt is „marha” jól sikerült elkezdenünk. Ranocchia annyira jól érezhette magát az öltözőben a szünetben, hogy gyorsan vissza is ment melegedni. Mondjuk, hogy egy sárga lappal a neve mellett mi szükség volt odarúgni Rotannak, épp a bíró óra előtt, azt Andrea biztos tudja, én nem. A kiállítástól szerencsénkre megint az ukránok zavarodtak meg, mint a kihagyott tizenegyesnél az első félidőben. Rano még be sem állította a vizet, mi meg már vezettünk is. Dodo vágtatott fel a bal oldalon, a középen érkező Hernanesnek passzolt, aki a leshatáron kilépő Osvaldót hozta ajtó-ablakba, Ő meg ezeket be szokta verni. Most is ezt tette. HAHÓ, FORDÍTOTTUNK EMBERHÁTRÁNYBÓL! Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a gól egy picit emlékeztetett arra, mikor Sneijder ugratta ki Eto’O-t annak idején, az olasz kupa döntőjében. Zárójel bezárva.
A gólunkat követően majdnem egyenlítettek fejesből az ukránok, de Handanovics védésénél megint csak annyit tudtam kiáltani, hogy ÚRISTEN! (Campagnaro impotenseskedett a tizenhatosokon belül, így került ziccerbe a Dnipro csatára) A kissé passzív Icardi helyett, a védelmünket erősítendő szándékkal, bejött Andreoli. Guarin aztán majdnem fejelt egy gólt, Hernanes meg lesérült. Az általam állandóan csak szidott, de a derby óta nagy kedvecemmé vált Obi érkezett a brazil helyére. Az utolsó fél órában nem igazán volt helyzetünk, de eléggé egységes csapat benyomását keltettük. Még Oszi is besegített hátul, volt olyan szituáció, hogy utolsó emberként szerelt. Amikor meg kellet akkor ott volt a kedvenc szlovénünk, Samir Handanovics! Nem játszottunk szépen, biztos nem ez lesz életünk legemlékezetesebb Inter mérkőzése, de egyet ne feledjünk. A közelmúltban ezeket a meccseket mindig elbuktuk valami orbitális hiba miatt, hát most nem, ráadásul meg ott vagyunk a legjobb 32 között! Emberek, van egy edzőnk, a kapusunkról már nem is beszélve!
Osztályzatok:
Handanovics – VILÁGKLASSZIS (10)
Kuzmanovics – Lőtt egy gólt, mezőnyben jól mozgott (7)
Osvaldo – Ő is lőtt egy gólt, sokat melózott (7.5)
Többiek – kő-papír-ollóval játsszák le (4 és 6 között)
Hétvégén megyünk Rómába, ezzel a hozzáállással még meg is lephetjük őket!