Sors

A tegnapi idegbaj után “ki kellett vennem pár órát”, így most jutottam el az értékelésig. Túlságosan higgadt most sem vagyok a meccsre gondolván…

A tegnapi idegbaj után “ki kellett vennem pár órát”, így most jutottam el az értékelésig. Túlságosan higgadt most sem vagyok a meccsre gondolván, egy-két mondatot azonban megér ez a tanulságos 90 perc is.

Osztályzataim:

Handanovic – Az első negyed órában ő tartotta bennünk a lelket, utána is magabiztos volt egészen a második gólig, abban talán ő is benne volt picit. (6)

Rolando – Rá nem lehetett panasz, hozta a tőle megszokottat, néha még le is lehetett olvasni a fejéről a gondolatait egy-egy megindulása után. “Húzok én előre, ha már ezek a szerencsétlenek nem lőnek be semmit.” (6)

Ranocchia – Varázsütésre visszatért a tavaly ősz eleji formája, fájdalom, hogy ez most pontokban nem mutatkozott meg, pedig volt pár látványos és nagyon fontos mentése. (6,5)

Campagnaro – Az első gólnál nagyot hibázott kétszer is: először a bénán elfejelt labdába, másodszor azzal, hogy nem követett el egy taktikai faultot Moralezen akkor, amikor lelassult és visszafordult. Ezen kívül az előre játéka botrányosan fos lett, felesleges beadási kísérletek és egyszerű passzok elrontásai jellemzik mostanság nagyon gyakran. Juan Jesus melegít. (5)

D’Ambrosio – Az első félidőben már támadásban is volt pár biztató momentuma, a második játékrésztől azonban totál homállyá vált ebben a tekintetben, utána pedig ismét el is készült az erejével. A védekezését viszont továbbra sem érheti panasz, sőt, nagyon szembeötlő a különbség Jutohoz és Jonnihoz képest, főleg fizikai tekintetben. Viszont erre a posztra nem ez kell, a napnál is világosabb, hogy ő egy szikla szélső hátvéd. (5,5)

Hernanes – Még mindig nem hozott extrát, érződik a pályán a jelenléte, de most már jó lenne, ha igazán letenné a névjegyét nálunk. (6)

Cambiasso – Nagyjából meg is érkezett ahhoz a ponthoz, amikor egy meccsre le kell ültetni pihentetés szempontjából (főleg most, hogy hétközi meccs jön). El kell fogadni, hogy ő a koránál fogva már csak ennyire van “bekalibrálva”, ami a mi szempontunkból még mindig nem kevés, de ha most folyamatosan erőltetve lesz, egyre rosszabb teljesítmények fognak jönni tőle. (5,5)

Guarín – Hányszor, de hányszor használtuk már ezt a szót vele kapcsolatban: hektikus. Jó megoldásaira általában egy rossz következik, ettől függetlenül ő volt a legveszélyesebb emberünk, kiosztott egy gólpasszt, valamint volt még gólpassz értékű átadása is. A védekezésről viszont nagyon gyakran megfeledkezett. Jutalma egy 2017-ig tartó szerződés. (6)

Jonathan – Előre megint átlag felettit hozott, volt két gyönyörű beadása is, sajnos a helyzetét elrontotta – bár okosan akarta ott is. Hátul a brutál mentése után látszólag az ő embere fejelte a győztes gólt, ez levon az osztályzatából. (6)

Palacio – Kissé szürke volt, de egy kapufáig így is eljutott, remélhetőleg az Udinese ellen kijön belőle, ami most a lábában maradt. (5,5)

Icardi – A tőle megszokott módon sajnos keveset lépett be a játékba, de amikor így tett, szinte mindig jó és ügyes megoldásokat választott, a gólja pedig egy szép csatárteljesítmény volt. (6,5)

Álvarez – Neki továbbra is tart a hullámvölgy, amibe még nagyjából decemberben került, és nem látszik, hogyan is jöhetne ki belőle. A gondolkodása lassú, néha random nyom egy-egy céltalan beadást, a váratlan megoldások és a kreativitás abszolút nincs benne a játékában. Jelenleg ott tartunk, hogy a nála sokkal nagyobb potenciállal rendelkező Kovacic és Taider elől veszi el a helyet. (5)

Nagatomo – Vitt egy kis életet a bal oldalba, a végén pedig egyenlíthetett volna, ha van egy kis vér a pucájában. (6)

Kovacic – Az utóbbi két jobban sikerült meccse után most kapott szűk 10 percet. Ez az! (-)

Mazzarri – A játékkal összességében talán nem volt olyan nagy gond, kisebb időszakokig tartott a zavarodottság, a kapufákról nem tehet, a gyenge helyzetkihasználás viszont egész szezonban jellemző ránk, afelé lehet nézelődni kéne. (5,5)