November óta vártunk erre a pillanatra és végre csoda történt. Sikerült, megcsináltuk, révbe értünk. Kerek 100 napja nem volt okunk örülni ennyire, mint most, de tegnap este végre elérkezett a Mi időnk. Az Inter sorozatban két mérkőzést nyert meg.
Azt nem tudom, hogy a DigiSport hozta a mágiát, vagy csak végre valahára a javunkra tévedtek a bírók, de az a tény, hogy 100 nap telt el azóta, hogy a Nerazzurri egymás után két meccset tudjon megnyerni, szomorúbbá tett, mint amikor megláttam a kezdőcsapatunkat. Persze ez most nem a legmegfelelőbb pillanat a rinyálásra, ez a Mi esténk volt.
Utoljára november 11-ei, Livorno elleni siker után volt Mazzarri csapata győzelmi szériában, amikor is Bardi öngóljával és Nagatomo kései góljával tartotta otthon a 3 pontot az Inter.
Ízlelgessük egy picit, dédelgessük a pillanatot, engedjük el magunkat, és ne foglalkozzunk semmivel, végtére is csak Firenzéből loptuk el a 3 pontot! Ne akadjunk ki azon, hogy Kuzmanovic ismét kezdő lett (áh… az a labdaszerzés!). Minek húzzuk fel magunkat azon, hogy Frédi több labdát ad el, mint az Adidas (azért most igazságtalan vagyok, végül is csak adott egy gólpasszt)? Minek kritizáljam Mazzarrit amiatt, hogy Botta ezúttal csereként sem kapott lehetőséget. Érdekel bárkit is, hogy a győztes gólunk lesről született? Na jó, persze Della Valle biztos kiakadt, de azt pont szarom le.
Sorozatban két siker és ezen felül most semmi más nem érdekel, ráadásul egy olyan pályán, ahova még akkor sem nyerni jár csapatunk, ha épp magasabb szintet képvisel.
Különösen az első félidőben játszottunk jól, több helyzete is akadt Militónak és Palacionak is, ám, akkor még nem állt mellénk Fortuna. Tincs végül büntetett (egyébként biztos, hogy Guaro neki szánta a passzt?) a 34. percben, 1-0 ide.
A második félidő igazi rémálomként kezdődött: Handa nem tudta védeni Cuadruado megpattanó lövését, 46.perc 1-1.
Ami viszont ezután történt különösen tetszett. Bár nagyrészt a Fior birtokolta a labdát, nem éreztem, hogy bekapott gól megfogta volna a társaságot. Persze, ehhez kellett egy szokottnál tompább hazai csapat, de ezzel nem az Inter érdemeit szeretném kisebbíteni, végtére is, minden csapat annyit tud kihozni magából, amennyit a másik enged neki.
A 65.percben Nagatomo pompás tekerésére, az egyébként lesen álló Icardi tökéletes ütemben érkezett és ballal, szép mozdulattal, kapásból betekerte Neto kapujába labdát, 2-1.
A végjátékban több veszélyes kontrát vezettünk, ám a kést nem sikerült megforgatni a hazai szívekben, ami később kis híján meg is bosszulta magát, de megúsztuk, az egyébként egyáltalán sem ellenállhatatlan Lila rohamokat.
Szervezett játék, stabil védelem, és végre nem a megszokott beszari hozzáállás. Erre lesz szükség az idény hátralévő részében. Eljött az idő tökösnek, köcsögnek lenni, ami nagyon hiányzik ebből a csapatból, és ami az igazi erőssége volt a Mazza-féle Nápolynak. Tegnap este láthattunk ebből egy aprócska szeletet és ez bizakodásra adhat okot.
Bízni kell, bízni.
Pontosztás
Handanovic – Sokat kritizáltam idén, most viszont vagyok olyan rendes, hogy mindenféle iróniát nélkülözve, csupán az osztályzatát húzom le. 5,5
Juan Jesus– Jó munkát végzett Ilicic ellen, különösebb hibája nem akadt. 6,5
Samuel– Szívesen megnéznék egy statisztikát arról, hogy amikor a 3 védős rendszerben játszottunk és ő volt középen, vajon hány gólt kaptunk/meccs, továbbá azoknak a találkozóknak hány %-át nyertük meg. Alighanem meglepődnénk. Még mindig TANÁR. Így, csupa nagybetűvel. 7
Rolando– Volt már jobb meccse is, de szerencsére komolyabb hibát nem vétett. 6,5
Jonny– Mostanság, ha nem is alibizik, de már csak a biztosra megy. Szívesen megnézném, hogy mire képes D’Ambrosio a kedvenc brazilunk helyén. 6
Hernanes– Volt jó pár, feleslegesen elszórt labdája, de mindez ellenére mondom, hogy teljesen másképp fest a középpálya, ha pályán van, végre van ész is a csapat e szekciójában. 6,5
Kuzmanovic– Minek rúgjak bele megint? Az már annyira mainstream. Újfent hozta a szokásos semmilyen játékát, de a labdaszerzése miatt innen is csókoltatjuk. Ja, és volt 3 sikeres átadása a WhoScored szerint. Mondjuk, én egyikre sem emlékszem, de ez legyen a Kalinka problémája. 6
Guarín– A gólpasszért jár a pacsi, de nem bánnám, ha egyszer a büdös életbe sikerülne 80%-os pontossági felett passzolni. Lehetne hatékonyabb is, de az akarásra nem lehet panasz. 6,5
Nagatomo– Amolyan Football Manager módra, innen üzennénk a Tottenham vezetőségének, hogy hamarosan kiadunk egy ’El a kezekkel’ nyilatkozatot. 7
Milito– Sok kritikát kap, illetve követelik Icardit a helyére, én azonban nyugalomra és türelemre intek mindenkit. Még pár hét és formába lendül, én nagyon bízom benne. Tegnap este sem mozgott rosszul, és ha végre összejönne a gól… 6
Palacio– Úgy tűnik, nem igazán vette a lelkére, hogy hetek óta csak szenved, igazi profi. A kapufája után még a falat vertem dühömben, a góljánál viszont büszkén üvöltöttem: örülök, hogy ez a faszi nálunk játszik. 7
Cserék:
Icardi– Vajon Wanda Narának is az tetszett meg, hogy ennek a srácnak minden érintése kincs? 6,5
Taider– Menő az új sérója. –
D’ambrosio– Neki már nem annyira, cserébe viszont megnézném mire képes 90 percet át. –
Vezetőedző
Mazzarri- A kezdőcsapatot látván elment a kedvem a meccstől, de nem akarok igazságtalan lenni, mivel nagyon egységesnek tűnt a csapat. Ő viszont annál inkább nem volt fair, amikor a meccs után kritizálta Icardit a futómennyisége miatt, bár alighanem csak nem akarta, hogy elszálljon magától Mauro barátunk. 7
Pár érdekes statisztika a WhoScored által:
– A mérkőzésen 82 %-os pontossággal passzolt a Fiorentina, míg az Inter csak 72%-al. Számít?
– A légi párharcokat 52 %-ban a kedvenceink nyerték meg.
– Samuel passzainak 93% -a volt pontos, továbbá 9 tisztázást is bemutatott, amivel magasan a legjobbnak bizonyult a védelemben.
– Icardinak ezúttal 11 labdaérintés kellett 1 gólhoz.
– Palacio támadó létére 3 alkalommal is szerelni tudott (Juannak volt 5)
– Guarín 70%-os passz pontossága nem a legjobb ezen a szinten, ám 4 kulcspasszára nem lehet panasz.