Erre van igény, plusz nagy a hőség. Naponta 68 játékossal hozzák hírbe a csapatot, amiből 63-nak semmi alapja sincs, a maradék öt meg elrontja az ember aznapi kedvét – köszönhetően a mélyen lenézett tisztelt vezetőségnek. Az alábbiakban összefoglalása következik az elmúlt napok hírzuhatagának.
Kezdjük a védelemmel. Andreolli és Campagnaro ingyen beszákolása után pénzért is érkeznek ide alkalmazottak. Nehéz erről visszafogottan fogalmazni, mert a Ranocchia-Juventus lehetséges egyesülési híreket olvasva olyan vagyok, mint Paragulisz a pókerasztalnál való szellemeskedéssel: nem bírom és ideges leszek tőle. Amennyiben sikerül megint az utóbbi esztendők egyik legnagyobb ökörségét elkövetni és eladni nekik, akkor az udinei Danilo 6 millió euróért és az Obi/Benassi/Longo trió egyikéért (kölcsön, feles) pótolhatja Békát. Fogja, mert remek kis hátvéd a brazil: kiváló korban van, megfelelő Serie A-rutinnal bír és tisztában van a három védős rendszerrel. Mellette a Basel osztrák válogatott bástyája, Aleksandar Dragovic a második számú jelölt. Ő jóval fiatalabb, drágább is, de igyekezni kell, mert más csapatok is ostromolják. A Valencia francia óriása, Adil Rami körül csendesedett a száljárás, pedig a szálfatermetű bekk ár-érték arányban (8-10 m) kiváló igazolás lenne.
Wingback-ügyben van a legnagyobb mozgolódás. Állítólag létezik egy paktum a Juventus és az Inter között, mely szerint Brancáék meghagyják Mazzarri első számú kiszemeltjét, Zunigát a zebráknak, ők cserébe leszállnak a City-nél porosodó Kolarovról és ideadják diszkontáron a hetek óta kergetett Mauricio Islát. Utóbbi játékjoga ugye comproprietában van (Udinese, Juventus), amit a felek újabb egy évvel meghosszabbítottak, vagyis az Internek a Juve által birtokolt részvényre kellene licitálnia olyan 6-8 millió értékben. Szkeptikus vagyok vele kapcsolatban. Jó futballistának tartom, de a sérülése óta visszaesett és gyanús, hogy a Juventus könnyedén lemondana róla. A Kolarov-Zuniga párosból a kolumbiai lenne jobb választás, mert mindkét oldalt egyformán használható, hiperszupergyors és kevesebbet keres.
A középpályára szóba került nevek közül kezdjük Paulinhóval és hála istennek fejezzük is be vele gyorsan. A száradó festék nézésénél is unalmasabb átigazolási szappanoperájának remélhetőleg vége, miután elígérkezett a Tottenhamez. Végre, szia, hello, többet ne halljunk rólad. Marad Radja Nainggolan a Cagliariból, de mostanában körülötte is nagy a kuss. Korábban olvashattuk, hogy 13 millió körüli az ára, de érkezhet szintén Szardíniáról egy Agazzi kapussal és Pinillával kiegészített csomagban 25 milikáért – azóta szerencsére kiderült, hogy a Barcelona ter Stegent viszi a kapujába, szóval Batmanovicot aligha fogják elrabolni, vagyis Agazzira sem lenne szükség. A belga nindzsát egyébként nagyon vinné a Roma, jó eséllyel De Rossival alkothatja a tetovált mediano-tandemet a fővárosi középpályán.
A portói Fernando maradt még a pusztító szerepének eljátszására (8 millió, netán Ricky cserébe), illetve meglehetősen vad pletykák eredményeként akár Nocerino is lehet a fedezetsor földtúrója. A Milannál padoztatott szakállas rémet Mazzarri még a nápolyi időszakában akarta csapatában tudni, innen a szerelem. Cserébe Matias Silvestre költözne egyik milánói albérletéből a másikba, így azt mondnám, legyen, takarodjon szabotálni a kuzinokhoz az a mimózaképű hulladék, az egykori palermói vaddisznó első-második beugrónak meg bőven elfér. Eléggé hihetetlen verzióként felmerült a Lazióból Hernanes neve: a Próféta Guarín eladása (Monaco?) esetén érkezne – hát mit, mondjak, hol kel aláírni? Nyilván nem fog megtörténni, de azt se gondoltuk, hogy Kocsis Korinna visszaadja a koronát.
Azt csak halkan kérdezném meg, és maradjon köztünk: kreatívabb vénával megáldott labdarúgót esetleg nem terveztek szerződtetni az urak? Középre kizárólag agyatlan húsevők kerültek eddig szóba, a hoaxnak tűnő Hernanes-vonalat leszámítva.
A csatársor megerősítése nyögvenyelősen halad. Az esetleges Schelotto-Gilardino cserébe azonnal belemennék, pedig nem sok futballistát utálok jobban ennél a fürdőskurvánál. A már megszerzett Icardi mellé olyan támadót próbálnak hozni, aki nem kizárólag a befejezéseknél használható, hanem mezőnyben is képes szép dolgokra; cselezni, előkészíteni, védekezésbe besegíteni. Nos, ő lenne Cavani, Ibrahimovic, Hulk, Rooney Ishak Belfodil a Parmából! Nem tudni, milyen cuccot tolnak odafönt, a fű manapság túl divatos, a meth a Breaking Bad szünete óta kikerült a köztudatból, cracket utoljára New Jack City-ben szívtak, a KATI-hoz meg bulizni kell. Mindenesetre az elmúlt idényben veretes nyolc gólt elért az algériai lombrágó játékjogának feléért(!!!44!) 10 milliót akarnak adni, nem csoda, hogy a helyi tifosik tele lett a tökük.
Ami a távozókat illeti, Chivu szerződését vagy felbontják, vagy kitölti – nyilván előbbiért tesszük keresztbe az ujjainkat. Hasonló sorsra juthat Sztankovics, az ő távozásával komoly pénzösszeg szabadulna fel fizetésügyileg. Sikerült az U21-es válogatottban kezdőként szereplő saját nevelésű Giulio Donatit elherdálni három millióért Leverkusenbe, innen is szeretnénk szívből gratulálni és nagyon várjuk, hogy újra láthassuk ősztől Jonathant. Alighanem követi Germániába őt Luca Caldirola: a bal lábas bekk szintén felesben volt az Inter és a Cesena tulajdona, amíg ki nem vásárolták, hogy azonnal adják tovább Brémába – erre szintén keressük a megfelelő indulatszavakat. Cassano helyzete képlékeny: vagy megy Parmába a Belfodil-üzlet részeként, vagy marad cserének. Ne menjen.