Azaz Varietas dēlectat. Mondta eredetileg az ókori római író, filozófus és politikus, Marcus Tullius Cicero. Bár Cicerót elsősorban a világ legnevesebb rétoraként tartjuk számon, úgy csavarta a szavakat, ahogy minden valaha a kezébe tollat vagy mikrofont (korábban penna és pódium) ragadó ember szeretné. Stramát nem a szónoklatai miatt szeretjük, – bár való igaz, hogy még nem jártunk az öltözőjében – hanem azért, mert a csapatot csavargatja úgy, hogy az adott meccsnapra a lehető legjobb legyen. Úgy tűnik pelyhes szakállú edzőnk is beillesztette hitvallásába a gondolatot, a változatosság gyönyörködtet.
Azaz Varietas dēlectat. Mondta eredetileg az ókori római író, filozófus és politikus, Marcus Tullius Cicero. Bár Cicerót elsősorban a világ legnevesebb rétoraként tartjuk számon, úgy csavarta a szavakat, ahogy minden valaha a kezébe tollat vagy mikrofont (korábban penna és pódium) ragadó ember szeretné. Stramát nem a szónoklatai miatt szeretjük, – bár való igaz, hogy még nem jártunk az öltözőjében – hanem azért, mert a csapatot csavargatja úgy, hogy az adott meccsnapra a lehető legjobb legyen. Úgy tűnik pelyhes szakállú edzőnk is beillesztette hitvallásába a gondolatot, a változatosság gyönyörködtetAzaz Varietas dēlectat. Mondta eredetileg az ókori római író, filozófus és politikus, Marcus Tullius Cicero. Bár Cicerót elsősorban a világ legnevesebb rétoraként tartjuk számon, úgy csavarta a szavakat, ahogy minden valaha a kezébe tollat vagy mikrofont (korábban penna és pódium) ragadó ember szeretné. Stramát nem a szónoklatai miatt szeretjük, – bár való igaz, hogy még nem jártunk az öltözőjében – hanem azért, mert a csapatot csavargatja úgy, hogy az adott meccsnapra a lehető legjobb legyen. Úgy tűnik pelyhes szakállú edzőnk is beillesztette hitvallásába a gondolatot, a változatosság gyönyörködtet.
Stramaccioni megint egy másik felállásban küldte fel a csapatot, szám szerint ez volt a hatodik új formációnk a szezonban. A három védő megmaradt, de most nem a középpályát biztosította túl, hanem betett még egy támadó szellemű játékost. Így lett 3-4-2-1 vagy 3-4-1-2, ahogy tetszik, Cassano elhelyezésétől függően. Tulajdonképpen kontrajátékra rendezkedtünk be, ennek köszönhető Coutinho és Nagatomo kezdőcsapatba állítása is (és nem a merchandising bevételeket akarta növelni a távol-keleti piacon). Kellettek a gyors emberek, a labdakihozatalokhoz, kontrákhoz, mert Strama tudta, hogy Montella nem adja fel az elveit, és egy támadó szellemű, kezdeményező, nyílt csapatot vonultat fel Milánóban is. A kisrepülő erőből akart minket megcsinálni a saját pályánkon. Ritka egy pofátlan dolog ez. De még elnézed, hogy hívatlanul beállít, hogy eleszi a kölykök elől a vacsorát, hogy letaperolja az asszony seggét… viszont, amikor beül a foteledbe és elkapcsolja a tv-t egy Puzsér kommentálta Juve meccsre, azt nem nézheted tétlenül.
Strama nem hagyta, hogy az ex-római csatár úgy szórakozzon velünk, ahogy akar. Apropó meg is jegyzem, remélem Montella edzői pályafutása, pont fordítottan lesz eredményes az Inter ellen, mint játékosai karrierje. A violák erősebbnek gondolták magukat, mint amennyire valójában azok, vagy legalábbis most nem jött ki belőlük több. Tegyük hozzá, ez is kellett a sikerünkhöz, enélkül Strama nem kontrázhatta volna le kedvére a Fiorentinát. Az első félidőben Coutinho és Nagatomo labdakihozatalba oltott sebességváltásait nem tudták felvenni, nekik meg elsődleges programozásuk volt a keresd Cassanót gondolat. Ennek megfelelően Ragyás Tóni ki is osztott három gólpassz értékű labdát, arról Militót kérdezzétek miért döntött úgy, hogy ma nem dönt el semmit. Az első gólunkért mégiscsak a hercegnek rebegünk hálát, na meg az ebben esetben a védelem mögé is betörő Counak és Capitanónak, hogy megtanította lila honfitársát labdát kezelni. Szó szerint.
Milito görög tragédiákat (tavaly őszi önmagát) idéző helyzetkihasználásán kívül, a kontra lehetőségekkor hozott rossz döntéseink köszönhetően maradt még nyílt a meccs, Coutinho sebességének és technikájának hála rengetegszer fordult le, de hasonló mennyiségben hozott rossz döntéseket is. Jól mutatja ezt, hogy az egész csapatból csak Handanovic passzolt nála pontatlanabbul, de neki nem volna fair felhozni a kényszerből, vaktában kivágott labdákat. A támadósorból Cassano nyújtott kiemelkedőt, ő viszont nagyon. Igaz, hogy nem gesztikulál olyan látványosan, mint Pazzini, de egész ügyes fiú, talán valóban prémiumot ígértek be neki ideigazolásakor.
Megjegyzem, azért nem minden fenékig kefir, bár nem akkora v(é)-tech, mert a három pontot begyűjtöttük, de a második félidőben létminimumon élt a csapat, és ugyan lélegeztetőre nem kellett kötni, mint a Chievo meccs alatt, de azért csak vizionálunk némi javulást. Az első félidőben játszadoztunk velük, mint Jerry Tommal, ami tetszetős, de mi a standard macska-egér felállásra, és azon belül a macsek szerepére voksolnánk. A második felvonás, nem csak, azért nem volt olyan tetszetős, mint az első, mert mi úgy döntöttünk, hogy most már rutinból lehozzuk az egy gólos előnyt, és spórolunk a hétközi európai rangadóra, a Neftcsi Baku ellen. (Különben is mikor volt utoljára olyan, hogy magabiztosan védtük az egy gólos előnyünket, valaki?). A Fiorentina összekapta magát, bezárta a nyitott ajtókat és ránk erőltette az akaratát. Uralta a játékot, nem engedte kihozni nekünk a labdát, hanem tartotta azt és beszorított minket. Mi meg, ha nem is tökéletesen, de foggal-körömmel bekkeltünk.
Nincs ezzel óriási gond, jelenleg itt tartunk, a Fio a meccs nagy részében tud dominálni, de Strama okos és rugalmas edző, nem mellesleg egyénileg magasan kvalifikált játékosokkal, így ki tudjuk használni a gyengéiket. Viszont idővel azért szeretném, hogy elérjünk majd oda, hogy egy hazai meccsen végig mi játsszunk fölényben egy Fiorentina ellen, és itt már részletkérdés, hogy 3-4-2-1-ben vagy 4-3-2-1-ben, vagy bármilyen, a valós számok halmazán található kombinációban. Mert mégiscsak a miénk volna az egyik nagy csapat a ligában, vagy mifene. Ez Strama feladata hosszútávon.
Handanovic – volt néhány fontos védése, de azért örülünk neki, hogy nem rajta múlt, s nem azért, mert nem bíznánk a képességeiben. 7
Ranocchia – újabb nagyszerű produkció, rengeteg labdaszerzés, tisztázás és labda kihozatal. Az egyik annyira parádés volt, hogy rögtön gólpassz lett belőle. 8
Samuel – neki is voltak mentései, de a gólnál az ember helyett a tizenegyes pont jobb oldalát fogta komoly meggyőződéssel, és minden meccsen beírhatunk a neve mellé egy sárgát is. Emiatt sűrűn mehet majd kényszerpihenőre. 6
Juan Jesus – még mindig hihetetlen, hogy hirtelen ő lett a második legstabilabb védőnk, és feltűnő, hogy egy az egyben remekel. 7
Zanetti – az ő oldala volt a kevésbé aktív, de nélküle nincs büntetőnk, és valószínűleg Jovetics is jobban élvezte volna a Meazzában töltött perceket. 6
Gargano – határozottan ment labdára, lábra egyaránt, de ez a felállás is jobban feküdt neki. És majdnem lefejelte Luca Tonit… sámli nélkül. 7
Cambiasso – ismételten gyenge pont volt, ugyan veszélyeztetett az elején távolról, és nagyszerűen engedte el Rano gólpasszát, de rengetegszer verték meg egy az egyben, főleg amíg Cuadrado is a pályán volt. 5
Nagatomo – a neki való pozíció, többet támadhat, ugyanakkor a védelmi kilengései nem vezetnek azonnali gólhelyzethez. A kontrafocit is neki találták ki. 7
Coutinho – az első félidőben sokat éltünk a labdakihozatalaiból, a döntéshozatali pontosságáról már értekeztem, ezenkívül feltűnő volt, hogy a második félidőre elfogyott, talán nem csak fejben, hanem testben is. Biztató, de lesz még jobb is. 6
Cassano – ha a társai pontosabbak, most róla szólna főként az értékelés. Így nem egyedül döntötte el a meccset, de nem rajta múlt, ennél több ziccerpasszt nem várhatunk tőle. Addig kell belőni a labdáit, amíg bírja szuflával, ahogy fogy az ereje, a pontossága is kopik, viszont akkor is nála volt a legbiztosabb helyen a labda. 8
Milito – naggyá tette reneszánsz szakállas ex-kapusunkat, pedig nem mindig volt már nehéz dolga (de az esernyő-kapufa kombó pazar volt). A tizenegyes is necces volt, de a kraft bevitte, talán korai még azt mondani, hogy hullámvölgyben van, mindenesetre, a biztosabb meccsekhez, az ő magabiztosabb játéka is kelleni fog. 6
Ricky Álvarez – jól szállt be, az elfogyó Cou helyére hozott egy kis labdabiztonságot, és ő is adott egy ‘gólpasszt’ Militónak. 7
Mudingayi megmutatta Milánónak milyen szépen lebarnult a nyáron, Guarínnak meg öt perc is elég volt, hogy elkergesse a verebeket a tetőről. Gondolom ezt gyakorolja manapság az edzéseken is.