Inkább szánkóztunk volna

Mivel kedvenceink tegnap teljesítménye a tragikus, a felháborító és a gyomorforgató jelzőkkel illethetőek a leginkább, ezért különösebb taktikai és egyéni teljesítmények boncolgatásába bele sem kezdünk. Értékelés helyett íme a beépített emberünk által elcsípett mondatok az öltözőből, a meccs előttről.

„Mister, ki fog nekem passzolni, hogy gólt lőjek?”
„Ne aggódj fiam, ott lesz neked Pazzo, játssz vele!”
„…”

„Te, azért biztos örülsz, hogy nem havazik a kopasz fejedre, mint szerdán?”
„Ne is mondd, rohadt egy meccs volt az, totál ki is fáradtam. Szerencsére ismerem a mai partjelzőt, ez olyan vak, mint Girhes Joe, elég lesz sétálgatni és lest integetni.”

„Bocs, én még új vagyok itt, ha megkapom a labdát ugye csak hátra szabad passzolni?”

„Mester, ezek úgy elpucolták a havat, hogy még hógolyózni sem tudunk bemelegítés közben!”

„Nem tudnánk Esteban fejére félcentis parókát adni? Szerzünk ilyen bélyeg-tetkót is, amivel a gyerek szokott bohóckodni nyáron, aztán ráadjuk a tizes mezt, hátha elhiszik, hogy ő Sneijder…”

„A tököm tele van az egésszel. Lesz meccs, nem lesz meccs, lesz meccs, elegem van. Megígértem a gyereknek, hogy vasárnap délután elmegyünk szánkózni, erre tessék, itt kell rohadnom. Sajnálom bazmeg, én tegnapra időzítettem a formát, úgyhogy leszarom mi lesz, legyünk túl rajta, este otthon már így is hallgathatom az asszonyt, hogy még ezt a halasztást sem tudtam elintézni.”