Karácsony másnapján mindig olyan jó felébredni. Nem csak, azért, mert tudod, hogy ma biztosan nem kell melózni menned (akinek mégis, annak ezúton is küldöm mély együttérzésemet). Felébredsz, áll egy feldíszített fenyőfa a szobában (A Tescoban, lehet kapni sarokfenyőfát, érted, egy negyed fát… ha spórolni akarsz, marha jó, negyed annyi hely, negyed annyi dísz, negyed annyi ajándék. Mi lett volna, ha anno a kis Jézust is negyedelik? Koppánynak nevezik el? De, hát a legkisebb (darab) is számít), aztán ott van a bejgli, talán maradt még egy kicsit a tegnap esti pálinkából rögtön felkelés után meghúzod, bár a kajára rá sem tudsz nézni, ebédidőig. Hisz’ úgyis mész a rokonokhoz, ahol teletömnek megint valamivel, vagy jönnek ők hozzád, hogy együtt egyetek. Vagy olyan mázlista vagy, hogy nem kell semmit csinálni. Ezért szedi fel az ember a karácsonyi túlsúlyt. Rajtam már most is van. Igaz, a tavaly karácsonyi. De, arra gondoltál-e már, hogy a kedvenc csapatod játékosai is tartanak karácsonyt, még, ha ők nem is zabálnak be bejgliből? Igen, karácsony alatt sem áll meg az élet, van, aki akkor is dolgozik, van, aki ünneppel, van, aki a kettőt egyszerre.
Benéztünk az Inter karácsonyi partijára. Az alkoholtól kopottas emlékeinket elevenítjük fel.
Odaérkezvén Diego Milito már a kapun sem talált be, társai nagy csodálkozására. Ezért Milánó hercege kénytelen volt kívül, a szeméttárolók mellett parkolni, szegényre mostanában rá jár a rúd.
Egyébként vele érkezett Sulley Muntari, akiben talán a történelem első mohamedán Mikulását tisztelhetjük. A ghánai fiú nem tudta, hogyan hasznosíthatná magát az este, így a többiek beöltöztették télapó ruhába, gyerekeiket az ölébe ültetve. Ugyan Zanetti kislánya ledöbbent arccal futott papájához, miután Ken babája mellé kért egy Barbie-t is, Sulley bácsi azt mondta, hogy kérjen neki négyet, mert egy férfinak annyi kell. De végül senki sem rökönyödött meg azon, hogy Muntari történeteiben a szerecsen király csinálta a kis Jézuskát, ennyi még belefért, más úgysem húzta volna fel a piros színű ruhát.
Júlio César és a Télapó anyukája
Természetesen Claudio Ranieri is megjelent, de miután köszöntötte Moratti elnököt, rögtön magához rendelte Chivut és még néhány csapattagot, hogy az egész kis brigádot az kajás pult elé állítása. Lelkükre kötötte, hogy senkit se engedjenek az ételekhez, akármivel is próbálkoznak, így egész este csak az alkohol fogyott megalapozva a jó hangulatot. Miután Chivu egy pillanatra mégis figyelmen kívül hagyta az utasítást, hogy könyékig megmártózzon a puncsos tálba, Ranieri kitessékelte őt a buliról, azt sem mondta, hogy januárban találkozunk. Lehet, hogy nem is.
Nagatomo nem szereti a puncsot, hozott helyette egy kis házi szakét, amit jól bevedelt. Miután a kicsi szamuráj kellőképp hangulatba jött, elénekelt egy dalt társainak új, karácsonyi válogatásáról is.
A társak szerint, ha így fejlődik, jövőre beférhet a Pazza Inter Amala sztárkórusába is. Ellenben nem vacsorázott a többiekkel, és nem azért, mert szusiból nem lehet bajai halászlét csinálni, hanem, mert mint, megtudtuk nem akarja elveszíteni formáját. Nehogy visszahízzon korábbi súlyára:
Nagatomo Interbe igazolása előtt
Sneijder azonban teljesen kedvetlen volt az este. Nem elég, hogy egy egész végig neje után sírt, csak róla tudott beszélni, – miután spanyolországi fotózása miatt az asszony nem lehetett vele – még sikerült összevesznie a főpincérrel is egy téves rendelés után. Dühében egy karácsonyi cukorkán (candy cane) átesve megsérült három hónapra, így nagyrészt tavasszal is nélkülözni kell a szolgálatait. Legalább hazamehetett Yolanthéhez.
Lúcio viszont kicsit komolyabban vette az ünnepet, Józsefnek öltözött, ölében a kis (Juan) Jesust hozta. Rombolta az összképet, hogy Máriának Maicon öltözött be, de Ranocchia megnyugtatta őket, hogy a melegeknek is van karácsonyuk. Forlán csillogó szemekkel, bőszen bólogatott akkor is, mikor már másra terelődött a téma. Nem tudjuk, hogy miért. A jezsuita romboló őszintét hitt benne, hogy itt betlehemezni fognak, de be kellett látnia, hogy, ahol Muntari a Télapó, ott nem feltétlenül követik a régi tradíciókat.
Milito és Forlán együtt öltözködtek, Césaréknál meg sapkát hordanak karácsonykor is
Az est fénypontját várta mindenki, Massimo Moratti beígért karácsonyi ajándékát. Névtelen forrásokból megtudtuk, hogy tervbe volt véve egy argentin dologház kirablása, de annyi olasz útlevelet Moratti sem tud gyártani, hogy minden egyes gyereket a megszabott keretek között hozhassunk el. De Ricky Alvarez összes munkanélküli barátjának fogunk idővel állást biztosítani, csak várjátok ki. A nagy tehetségvadászatban rábukkantunk egy-pár karácsonyi manóra Katalóniában, és néhány krampusszá lefokozott ördögre Manchesterben. Velük volt, vélhetően a Mikulás is, egy ősz hajú, piros-fekete mezes, borvirágos orrú bácsika. Viszont Muntarira nem hasonlított. Végül megérkezett Branca az ajándékkal, mely ugyanolyan lenyűgöző lett, mint az elmúlt másfél év.
A szándék a fontos…
Boldog karácsonyt mindenkinek és igyatok még az ünnep alatt sokat, akkor talán a következő félszezont jobban viseljük!