Tradicionális európai labdarúgó klub keres tapasztalatokkal rendelkező, gólszerzésben jártas befejező csatárt. Elvárásaink: maximum 30 éves életkor, terhelhetőség, kreativitás, pontosság, csapatszellem. Minimális olasz nyelvtudás és legalább Mario Balotelliével rendelkező intelligencia-hányados előnyt jelent, de nem feltétel. Amit kínálunk: csillagászati fizetés, cégautó (Maserati, Ferrari, Lamborghini tetszés szerint), ingyenes belépő Milánó legfelkapottabb éjszakai szórakozó helyeire korlátlan italfogyasztással, úszómedencés luxusvilla. Jelentkezni fényképes (nem youtube-os) önéletrajzzal, leellenőrizhető referenciákkal, ” túlzott gólöröm ” jeligére, a Nerazzurri blog szerkesztőségében lehet.
Kissé komolyabbra fordítva, egyszerűen döbbenetes, hogy mit művelnek eddig a csatároknak nevezett játékosaink ebben a szezonban. Nem is olyan rég (2006/2007) még így nézett ki a támadó szekciónk: Adriano, Crespo, Cruz, Ibrahimovic, Recoba. Tudom, hogy a calciopolit követő szezon volt, de nem véletlenül lőttünk abban az évadban 38 meccsen 80 gólt. Jelenleg úgy nézünk ki, hogy Milito a házi gólkirályunk 3 góllal (kettőt büntetőből), ha tartja ezt a fantasztikus tempóját és kapunk tizenegyeseket (Pazzini meg odaengedi), akkor a szezon végére talán meg lesz a 8 rúgott gólja a kis hercegünknek. Még egy kis egy kis adalék: 202 nap telt el úgy az évből, hogy a Giuseppe Meazza-stadionban, bajnoki mérkőzésen nem tudott a Curva Nord hazai csatár góljánál tombolni. Gyanítom, hogy ilyen nem igazán fordult elő 103 év alatt.
Nézzük egyenként, hogy mit alkottak az ötösfogat tagjai eddig ebben a szezonban, szigorúan alfabetikus sorrendben. A móka kedvéért vizsgáljuk meg a meccs/gól mutatókat is, hisz egy csatárnak csak ez a munkaköri kötelessége. (A BL-meccseket kihagyom, mert hálát adhatunk a golyókihúzó embereknek, hogy az egyik legkönnyebb csoportba soroltak minket, amit ugye 10 szerzett ponttal meg is nyertünk.)
Castaignos. Fiatal, jó felépítésű gyerek, amolyan „Vieris” alkat. Sokan mondták, hogy felesleges volt még idehozni, de csak összegereblyézett 15 gólt az elmút szezonban, a Feyenoord mezében. Cserecsatárnak tökéletes (lenne), de a futball iránti alázat legapróbb szikráját sem látom a játékában. Volt „szerencsém” élőben végignézni a bemelegítését a Juve elleni meccs szünetében. Csak egy „picit” volt flegma a srác, ahogy észrevettem a szurkolók között sem örvend hatalmas népszerűségnek. Tized annyira lenne jó játékos, mint amennyire nagyképű, akkor a Juvének szórt volna egy hármast. A Sienának lőtt gólját viszont köszönjük meg neki, így elmondhatja magáról, hogy 0.25-ös gólátlaggal a támadóink közül az előkelő második helyen áll.
Forlan. A világbajnokságon (mivel Magyarország negyedszázada volt utoljára) mindig Uruguaynak drukkolok. Kis ország, hagyományos labdarúgónemzet, szimpatikus játékosok. Forlánnak nagyon örültem, hogy idejött hozzánk és szentül meg voltam győződve, hogy nem fogja égetni a hátát a Samuel Eto’o-tól megörökölt 9-es mez. Nem mondom, hogy lángol rajta, de egy picit parázslik. A legutolsó atleticós szezonja sem volt pályafutása legsikeresebbje, nálunk is folytatta (sajnos), ezt a formát. Pedig, erről a Diego keresztnévvel anyakönyvezett támadónkról elmondhatjuk, hogy: jobbal, ballal életveszélyes, 30 méteren belülről bárhonnét képes gólt lőni, van esze a játékhoz, tud önzetlen is lenni. A hölgyszurkolók meg orgazmus közeli állapotban kerülnek, ha leveszi a mezét gólszerzését követően.
Ezt nálunk eddig egyszer tudta megtenni, bár a Palermónak lőtt gólja kétségtelenül szép volt. Öt meccsen pályára lépett, aztán szokás szerint lesérült (vagy az új barátnő színre lépése miatt jelentett beteget). Két és fél hónapos kihagyás után, a Genoa ellen tért vissza. 6 meccsen lőtt 1 gólt, így 0.1666-os gólátlaggal büszkélkedhet, mellyel megelőzte Zaratét a gólátlagolási versenyben.
Milto. Bő másfél évvel ezelőtt a BL-serleget emelhette a magasba, most meg az aranykukát. Körülbelül ennyivel is esett vissza a teljesítménye. 10 meccsen lépett pályára, ezeken szerzett kettő gólt tizenegyesből, egyet pedig hat méterről, de azt talán még Kelemen Anna is belőtte volna magassarkúban, miniszoknyában. Azt sem mondhatjuk erről a Diegóról, hogy ne lenne alázatos, ne hajtana, ne tenne meg mindent a győzelemért. Karácsonykor ünnepelheti 3 hónapos jubileumát annak, hogy gólt lőtt a Serie A-ban. Iszonyatos görcs van a játékában, melyet egy klubválás tudna feloldani. Köszönünk neki mindent, de profi futball az olyan, mint az élet. Néha kegyetlen. 10 bajnokin azért megörvendeztetett minket 3 góllal, így a 0,3-as mutatóval a támadószekciónk legeredményesebb tagja. Vicc!
Pazzini. A legnagyobb csalódás számomra. Januárban megérkezett, beállt a Palermo ellen, lőtt két gólt, kiharcolt egy büntetőt, meccs embere, őrjöngött a lelátó. Na mondom magamban: „Megérkezett a megváltó, ráadásul olasz is, szép az élet!” A Leo érában 17 meccsen 11 alkalommal szúrta ki majdnem a szemeit gólörömnél. Stabil kezdő lett az olasz válogatottban, ebben a szezonban már a BL-ben is pályára léphetett, így joggal bízhattunk benne, hogy ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta. Giampaolo barátunk sajnálatunkra egy másik utat választott, melyre ékes bizonyíték a 12 meccsen lőtt 2 gólja. Pont annyiszor volt eredményes, mint Nagatomo… Militóval óriási versenyt vívnak abban, hogy ki tud nagyobb helyzeteket kihagyni, ebben eddig eldöntetlen az állás. Tudom, hogy lassan kihalóban lévő poszt, de én szeretem a klasszikus centereket, akik simán képesek végig ácsorogni egy meccsen, de amikor odakerülnek a kapu elé, akkor nem teketóriáznak, hanem könyörtelenül értékesítik a helyzetet. Pazzini is ilyen (volt). Azt mindenképpen felhozhatjuk mentségére, hogy a bal oldalról szökőévente érkezik beadás (még szerencse, hogy 2012 az lesz), a jobb oldalt Maicon meg eléggé sokat volt sérült ebben a szezonban. Az is megérne egy külön posztot, hogy mitől van ennyi sérültünk. Ettől függetlenül lehet, hogy Pazzo mesterhármasával nyerünk hétvégén a Cesena ellen, mert én még töretlenül hiszek a hetesünkben. 0.1666-os gólátlagával lökdösik egymást Forlánnal a dobogó harmadik fokán.
Zarate.Többek között Vieri, Sztankovics, Crespo érkezett hozzánk a szimpatikusabb római csapattól, sajnos Mauro Zarate eddig csalódás. Lazio drukker barátom mondta róla, hogy: „A világ legönzőbb játékosa, de hatalmas tehetség!” Gondoltam, hogy Zanetti majd megneveli a honfitársát, beáll a sorba és mindent megtesz a győzelemért. Kutyából nem lesz szalonna alapon eddig pontosan azt csinálja Milánó kék-fekete, mint Róma világoskék oldalán. Önző és nagyon kevés gólt lő. Pedig nem is idős, nem is lassú, nem is ügyetlen, lehetőséget is kap, de egyszerűen nem megy neki. Minden meccsen eljátssza azt, hogy rávezeti az ellenfél védőire a labdát, lendületből kicselez egyet, nagy nehezen a másodikat, s mikor két csapattársa is ott áll ordító gólhelyzetben, akkor még belemegy a harmadik cselbe is, ami nem jön be. Oké, hogy argentin, de azért nem születik mindenki Maradonának. A szerzett góljait tekintve holtversenyben áll Julio Cesarral és Castellazzival (jó, a Moszvának lőtt egyet a BL-ben). 12 bajnokin termelt 0 góljával azért elmondhatjuk, hogy volt már a kék-fekete klub történetében sikeresebb igazolás is nála. 0.0 bajnoki mutatójával a kiérdemelte a ” legimpotensebb támadónk” büszke címét. A díjra felajánlásokat, a szerkesztőségünkbe várunk.
Tippem hétvégére: Inter-Cesena 5-0 Gólszerzők: Milito, Pazzini, Zarate, Forlan, Castaignios
FORZA INTER PER SEMPRE!